Besorolás:anime,TV
Hossz:12 rész
Év:2012
# Történet
1972-ben egy Misaki nevű tanuló járt az Északi Yomiyama Általános Iskola kilencedik évfolyamának hármas osztályába. A fiú nagy népszerűségnek örvendett az osztályában, egyaránt szerették a diákok és a tanárok is. Szinte mintatanulónak számított, aki még a sportokban is kiválóan teljesített. De nem sokkal azután, hogy elkezdte a kilencediket, meghalt. A tragédia híre mindenkit sokkolt. Viszont egyszer csak valaki azt mondta a fiú székére mutatva, hogy Misaki itt van, nem halt meg. Attól a naptól fogva a hármas osztály úgy viselkedett, mintha elhunyt osztálytársuk még mindig élne. Ezt a színjátékot egészen ballagásig folytatták. Az igazgató még azt is elrendezte, hogy Misakinak is legyen széke a ballagási ceremónián. Ám ezzel a szerencsétlenséggel nem is gondolták, mi vette kezdetét...
26 évvel később, 1998-ban egy Kouichi Sakakibara nevű srác szintén a hármas osztály tanulója lesz. Családi okok miatt érkezett Tokióból Yomiyamába, ahol most nagyszüleivel és nagynénjével él együtt. Édesanyja fia születésekor halt meg, édesapja pedig jelenleg Indiában dolgozik. Kouichi tüdőbaja miatt nem tud máris iskolába menni, így a helyi kórházban gyengélkedik. Az osztály nevében páran meglátogatják a fiút, akit a viselkedésük gyanakvással tölt el. Ezt az érzést csak növeli, hogy még aznap találkozik a kórházban egy Misaki Mei nevű, rejtélyes lánnyal, aki egy szemkötőt visel a bal szemén. Pár nappal később, mikor iskolába megy, kiderül, hogy Mei az osztálytársa. A többiek nagyon kedvesen fogadják, de mégis szembetűnik neki az osztály furcsa viselkedése. Sakakibarában több kérdés is felmerül, amelyekre előbb-utóbb választ kap.
1972-ben egy Misaki nevű tanuló járt az Északi Yomiyama Általános Iskola kilencedik évfolyamának hármas osztályába. A fiú nagy népszerűségnek örvendett az osztályában, egyaránt szerették a diákok és a tanárok is. Szinte mintatanulónak számított, aki még a sportokban is kiválóan teljesített. De nem sokkal azután, hogy elkezdte a kilencediket, meghalt. A tragédia híre mindenkit sokkolt. Viszont egyszer csak valaki azt mondta a fiú székére mutatva, hogy Misaki itt van, nem halt meg. Attól a naptól fogva a hármas osztály úgy viselkedett, mintha elhunyt osztálytársuk még mindig élne. Ezt a színjátékot egészen ballagásig folytatták. Az igazgató még azt is elrendezte, hogy Misakinak is legyen széke a ballagási ceremónián. Ám ezzel a szerencsétlenséggel nem is gondolták, mi vette kezdetét...
26 évvel később, 1998-ban egy Kouichi Sakakibara nevű srác szintén a hármas osztály tanulója lesz. Családi okok miatt érkezett Tokióból Yomiyamába, ahol most nagyszüleivel és nagynénjével él együtt. Édesanyja fia születésekor halt meg, édesapja pedig jelenleg Indiában dolgozik. Kouichi tüdőbaja miatt nem tud máris iskolába menni, így a helyi kórházban gyengélkedik. Az osztály nevében páran meglátogatják a fiút, akit a viselkedésük gyanakvással tölt el. Ezt az érzést csak növeli, hogy még aznap találkozik a kórházban egy Misaki Mei nevű, rejtélyes lánnyal, aki egy szemkötőt visel a bal szemén. Pár nappal később, mikor iskolába megy, kiderül, hogy Mei az osztálytársa. A többiek nagyon kedvesen fogadják, de mégis szembetűnik neki az osztály furcsa viselkedése. Sakakibarában több kérdés is felmerül, amelyekre előbb-utóbb választ kap.
# Megvalósítás
- A történetet végigkíséri a sorozatra nagyon jellemző misztikus, nyomasztó hangulat. A történetvezetés nem a leggyorsabb, de logikailag szépen fel van építve. Eleinte csak információmorzsákkal szolgálnak, majd egyre több választ kapunk felmerült kérdéseinkre, s végül gyönyörűen összeáll a kép.
- A grafika is a sorozat erősségei közé tartozik. A kidolgozott, látványos háttérképek még inkább fokozzák a sorozat rejtélyes hangulatát. Igen tetszetős a karakterdesign is, amit Yuriko Ishii-nek köszönhetünk.
- A hangok is nagyban hozzájárulnak a sorozat sejtelmes hangulatához. Legtöbbször a kellő időben szólalnak meg, de volt olyan pillanat is, ahol hiányoltam egy-két aláfestést. Az OP a Kyoumu Densen című szám az ALI PROJECT-től, aminek képi világa igencsak horrorisztikusra sikeredett. Az ED pont ennek az ellentéte. Az Anamnesis egy nyugis és lassú szám, amit Annabel énekel. Seiyuu-k terén se panaszkodhatunk, minden karakterhez eltalálták a hozzá illő hangot.
# Vélemény
Sajnos ennek az animének kevés része van, de nagyon jó! A nővéremmel este kilenctől éjfélig néztük, de abban az volt a para hogy minden olyan hirtelen történt minden és úgy elégé furcsa volt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése